End of a cycle, and a beginning of a new one

Ma két hete, hogy megszűnt a több, mint 7 évig tartó munkaviszonyom.
 
Sajnos méltatlanul ért véget. Az időzítés sem a legjobb. Mégis, felszabadultan állok egy régi ciklus végén és egy új kezdetén. Azt érzem, hosszú ideje először tényleg csak rajtam áll, mihez kezdek az időmmel, és hogyan alakítom a jövőmet. Van-e bizonytalanság? Van. Bármennyire hektikusan is, de stabil jövedelmem volt az elmúlt 7 évben, de ez sokszor masszív energiámat és időmet lefoglalta. Ez most mind felszabadult. Persze, még tart az iskola, vizsgaidőszakom van, készülök Cannes-i filmfesztiválra, aztán megyek a nyáron gyakorlatra, de ezek mellett is azt érzem, hogy van terem. Elgondolkodtatott az, hogy ha évekig ilyen effektíven tudtam csinálni valamit, amiért nem lelkesedek, mire vagyok képes azzal kapcsolatban, amiért meg igen? 
 
Persze tapasztaltam már, hogy az iskola kihozza belőlem a legjobbat, de olyan még sosem volt, hogy csak azzal foglalkozhassak, ami tényleg érdekel.
Emellett költözünk is, itthagyjuk a lombos, madárcsicsergéses Edgbaston-t, de egyben az izolációt is, amivel a lakás elhelyezkedése járt. Beköltözünk egy fenntarthatóbb lakásba a belvárosban, ami várhatóan jóval mozgalmasabb és eseményekkel dúsabb időszakot is fog jelenteni - ami felé egy ideje már érezzük a vágyat. Jó volt körbejárni, felfedezni az új környéket, hasonló módon 'udvaroltunk' ennek a környéknek is, mielőtt ideköltöztünk. Persze akkor még nagyon mások voltak a körülmények. Most már eljött váltásnak az ideje, ezen a téren is. Azért hiányozni fognak a naplementék az ablakból. Emlékszem, volt egy nyár, amikor csak azokat fotóztuk, és csodáltuk a különböző színárnyalatait.
 
Bárhogy is, biztos vagyok abban, hogy bármi is jön, az jobb lesz, mint ami volt. Készen állok a befogadására. Nem gondoltam, hogy pont így és pont most jön el, de hálás vagyok, hogy megtörtént. Azt érzem, hogy Isten kezében vagyok a Sorsom pedig az én kezemben.
Valahol azt olvastam, hogy a valódi szabadság nem az, amikor bármit megtehetsz, hanem az, amikor tudod, hogy mit kell tenned és azt örömmel is teszed.