Este útra kelünk, hogy elbúcsúzzunk egy barátunktól, aki holnap visszautazik Kuwaitba - remélhetőleg csak pár hónapra.
Odafelé fogunk egy Uber-t, én előre huppanok be, Ő hátra.
A sofőr a nevem eredete felől kérdez (mert az alkalmazás ugye kijelzi), lengyelnek tippelt, róla meg kiderül, hogy ghánai. Hamarosan megtudjuk, hogy Kwame Nkrumah volt a nagy szabadságharcosuk, aki 1957-ben felszabadította az országot brit gyarmati státuszából, ráadásul egyszer hazánkban is tiszteletét tette.
Mivel Ghánában az újszülöttek arról a napról kapják a nevüket, amelyen a világra jöttek, ezért az Ő neve Szombatot jelent (Kwame). Mivel én is szombaton születtem, ghánai értelemben mindenképp névrokonok vagyunk.
Minden napnak van férfi és női megfelelője is. Tehát összesen 7 férfi és 7 női név van (néhány variánssal kiegészítve). Mondhatni zseniális!
Sokat mesél még a szabadságharcosukról, és hogy mennyi mindent alapított - sokat köszönhetnek neki. Sajnos a hagyatékát beárnyékolja a jelenlegi politika rendszer. 
Azért jó tudni, hogy időnként születnek a világra olyan emberek, akik korukat megelőzve forradalmi eszméket tesznek megfoghatóvá. 

Érdekességképp hazafelé szudáni sofőrünk volt, aki orosznak nézett. Ez sem talált, de legalább egy újabb érdekes beszélgetés kezdődőtt el.

Na, hát ezért biztosan lehet szeretni Angliát.