Van, hogy valaki annyira mélyen van a szívedben, hogy le sem kell csuknod a szemed, és hallod a drága hangját. Lényének szépsége és tisztasága olyan nyomot hagyott benned, ami végig elkísér az utadon. A szeretete átitatott, és megmutatta, hogyan lehet tiszta szívvel látni minden érző lényt. Részletesen megfigyelni és felfedezni mindenben és mindenkiben a legszebbett, a legjobbat, a legkedvesebbet és a legszerethetőbbet.
Lehet, hogy kívül, a világban, mi emberek, nem tudunk békében élni egymással. Ezt nem is lehet rákényszeríteni senkire, mert akkor pont a lényeg veszik el.
Önmagunkkal kell békébe kerülnünk, mert ha így szemlélődünk és cselekszünk, biztosan jobb hellyé fogjuk tenni a világot, amelyben élünk. Amíg ez nem következik be, a tánc folytatódik tovább. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy mindig visszatérhetünk a belső oázisunkhoz, ahol megnyugvást lelünk, és feltöltődnünk abban a szeretett légkörben, amit belső fényünk és jóságunk vonzott magunkhoz. Szeretteinkhez, családunkhoz és igaz barátainkhoz.
Teremtsd meg magadnak a csendet, és figyelj arra, mikor megszólal a szíved.