Egyesek jobban ismernek minket, mint mások. Tisztábban 'látnak' valamit... de mi az a valami? Mi az, ami engem azzá tesz, aki vagyok? Mi az, ami Téged azzá tesz, aki vagy?
Azt hiszem, ez nem valami tanulható dolog, de nem is felvett szokások összessége. Ez nem valaminek a hosszú gyakorlása, vagy egy gondolkodásmód elsajátítása.
Ez valami ösztönös, elemi, gondolatokat, érzéseket megelőző jelenlét. A Te közvetlen, természetes jelenléted, ami megnyilvánul számomra. Néha ezt élesebben érzékeljük. Néha nem vesszük észre az apróságokat. Pedig ott van. A Te természetes, valódi lényed minden pillanatban, torzítatlanul jelen van.
Amikor már azt hiszed, ismersz valakit, kezdd el csak figyelni. Kezdd el szemlélni, észrevenni a legapróbb részleteit is. Mi az, ami Őt azzá teszi, aki? Mi az a végtelen sok, újra és újra megmutatkozó részletek összessége, ami végeredményben egy olyan csodát tesz eggyé, mint aki Ő?
Miért van az, hogy ezt néha nem látod? Nem hiszem, hogy bárkit is ki lehetne ismerni... Ki lehet talán ismerni a természet működését? Ki lehet ismerni az újra és újra, ezer és ezer különböző formában megnyilvánuló csodát? Hogyan állíthatjuk bármiről vagy bárkiről itt a Földön, hogy ismerjük? A végtelenség kiismerhetetlen, és aki elfelejtett erre rácsodálkozni, az elvesztett valami nagyon fontosat. Egy olyan képességet, ami bizonyosságot ad, hogy minden élet értékes. Az élet minden megnyilvánulása az. Vedd észre, és ne felejtsd.