Szerintem igaz pillanatról akkor beszélhetünk, amikor mindkettőnk felismerése egyszerre születik meg, felrúgva a tér és az idő korlátait. Ha az igazságérzetet követő kijelentés szinkronban van a Te lelked mélyén régóta érlelődő belső bizonyossággal, így egyesülve egy szent momentumban. Képzeld úgy el, hogy egyszer csak elfordul a szívedben egy olyan mutató, aminek a helyes iránya igazából benned sem volt soha kétséges, és úgy érzed, hogy olyasvalamire jöttél rá, amit mindig is tudtál.

Ennek a közös felismerésnek beteljesedése fölött érzett örömünk biztos jele annak, hogy ismét előrébb haladtunk utunkon.