amíg van remény, legyen az csak önámítás, addig benne ragadunk egy kapcsolatban. Amíg azt gondoljuk megjavíthatjuk, jóbbá tehetjük, vagy csak egyszerűen hiszünk benne, hogy megtörténik a csoda. Amikor a remény is meghal, akkor vagy belehalunk, vagy fejvesztve menekülünk.
nephros@nephros: Igen már sokszor tapasztaltam azt, hogy bár azt hiszem én alakítom a sorsom, néha csak szenvedő alakja vagyok. Hogy is van? Ha nem engedem magam vezetni a sors által akkor erőszakkal cibál végig az utamon. Óriásnak képzeljük magunkat, miközben csak dagadt mellű törpék vagyunk.
arra gondoltam akár az enyém is lehetne ez a gondolat, vagy lehet, hogy az enyém és egy illuzióban élek ahol önmagam tükörképei néznek vissza rám? lehet, hogy ez a Mátrix?
Ez egy nagyon furcsa dolog, érzem, hogy láncra vert elmém feszít és át akar törni, mert az itt összeillesztett világ a föld mélyére van betonozva. Én legalábbis vak vagyok, vagy ostoba, vagy ironikus módon pontosan az elmúlt 20 év eleinte ártatlan, majd piszkos és dühös-haragos előítéletei, gyűlöletei tettek ilyenné veled kapcsolatban. Ez utóbbi gondolat erősödik most, hogy leíratott, és fájdalmas felismeri a degenerálódást. Mindenesetre az én fertőzésem legalább ennyire hibás. Azonban az igazán fontos dologra térve: e víziók közepette megcsapott egy röpke kép, a korról melyben te, én, az éberen álmodók, az álmodók, és mindannyian kollektív tudattal elemezzük ezeket a pillanatokat, amikor a kötés lelkek és elmék közt erős, pontosabban nem rágják paraziták az indákat, bizonyos értelemben átélni és gondolni is kapcsolatban tudunk, ha akarjuk, ha szabadok vagyunk. Kiforratlan gondolat, csapongás ez.
anyacska7 2017.12.31. 11:50:16
Bejegyzés: Miért jó, ha nem jó
anyacska7 2017.12.31. 11:13:56
Bejegyzés: Egy vonaton
nephros 2017.12.29. 17:28:11
Bejegyzés: Egy vonaton
anyacska7 2017.12.13. 18:47:21
Bejegyzés: Egy vonaton
nephros 2010.06.04. 17:02:14
Bejegyzés: Lady Macbeth levele
AIA 2010.06.04. 15:44:51
Bejegyzés: Lady Macbeth levele
~alexis~ 2010.03.12. 10:51:33
Bejegyzés: kizökkenés