“- Hol, - melyik titkos fészkén az IdőnekPattant fel okok és történetek magva,Két távoli, vak sejt hogy így utazzon,S munkák, bajok, szerelmek, kínok útjánIly egyszerűen, ily hiánytalan,Ilyen öröktől és örökig lettenEgymásra s egyén-magára találva, -Így boldogan... boldogan hazatérjen?”
Időnként…