Meraki (meh-rah-kí) egy görög szó, amit a arra használnak, amikor valamit szívvel-lélekkel csinálunk.

Kétféleképpen lehet reagálni arra, ha az embert elégedetlenség gyötri az életével kapcsolatban. Mind a kettőt ismerem, tudom, mivel jár az egyik és mivel a másik.
Az egyik az, ha belesüppedsz ebbe az állapotba, értelmetlenséget látsz, dühöt vagy csalódottságot érzel. Rosszabb esetben beletörődést, fásultságot. 
A másik az, ha abbahagyod létezésed tényének vitatását, értelmének megkérdőjelezését. Az, ha az elégedetlenségedet cselekvéssé formálod át, felállsz, és elkezdesz harcolni, újra és újra ha kell. Harcolni azért, aki vagy, harcolni azért, hogy eljuss a szívedig, és megtudd végre, mi a vágya.
Elfogadni azt, hogy megteremtettél, azokkal a képeségekkel és tulajdonságokkal, amid van, és ezt kikristályosítva olyat adhass magadból a világnak, ami után eltűnik a hiányérzeted. Teljessé válsz, megváltozik az Önmagad és ezáltal a világ felé való viszonyulásod. Visszataláltál a gyökereidhez.
Egy kérdésem maradt csupán.

Mi a Te Merakid?